|
|
 |
|
| Jelentések |
SEGÍTSÉG – A DOHÁNYFÜSTMENTES ÉLETÉRT
A dohánytermékek adóztatása az Európai Unióban
14/02/2006
|
A dohánytermékek adójának emelése a fogyasztás csökkentésének leghatékonyabb és folyamatosan érvényesülő módja. Az adóemelés fogyasztást csökkentő kedvező hatása azonban gyengülni látszik bizonyos tényezők hatása eredményeként. Ilyenek a nyomott árú, diszkont márkák megjelenése, az a tény, hogy bizonyos országokban a cigaretta adótartalma alacsonyabb, a határmenti forgalomban történő vásárlás erősödése, a vágott dohány alacsonyabb adótartalma, a csempészet és a feketekereskedelemben történő árusítás.
Az Európai Közösségben több mint 30 éves története van a dohánytermékek adótartalma szabályozásának. Bár a dohánytermékek Uniós szintű adóztatásában jelentős előrehaladás tapasztalható, aggasztó lehet a dohánytermékek árának és adótartalmának jelentős különbsége az egyes Uniós tagállamok között.
Például
• 2006. január elsején egy doboz közismert nemzetközi cigarettamárka ára 1,07 euró (Lettországban) és 7,50 euró (az Egyesült Királyságban) szóródott;
• 2005 júliusában a legkedveltebb árkategóriájú cigaretta adótartalma 60% (Lettországban) és 80% (Franciaországban) között váltakozott (1).
A Világbank szerint a cigaretta árának emelése a leghatásosabban és legköltség-hatékonyabban szorítja vissza a dohányzást, különösen a fiatalok és alacsony jövedelmű lakosság-csoportokban, akik kényszerűségből is nagymértékben árérzékenyek. Egy 10%-os áremelés fejlett országokban körülbelül 4%-al csökkenti a fogyasztást (2). Az ár a dohányzásra rászokást és a dohányzás abbahagyását egyaránt befolyásolja. Egy jelenleg dohányzó személy számára a folyamatos áremelés hatása hosszú távon jelentősebb mint rövid távon, hiszen egy, a nikotinhoz erőtljesen hozzászokott személynél hosszabb időre van szükség a magatartásváltozás bekövetkeztéhez.
A cigaretta ára meredeken emelkedett néhány európai államban, például Franciaországban, Németországban és Hollandiában. Az áremelés hatását jól illusztrálja a francia példa. Franciaországban 1999 és 2003 között 12%-al csökkent a dohányosok száma. A dohányzásról leszokni kívánók száma is nőtt, és 2003-ban az ár lett a legfontosabb tényező, melyet a dohányosok a leszokás indokaként megneveztek (1999-ben az ár csak a negyedik legfontosabb tényező volt) (3).
Bár számos bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a magasabb adók csökkentik a fogyasztást, az adóemelésnek a dohányzási prevalenciára kifejtett hatását bizonyos tényezők gyengítik. Ilyenek:
1. A saját sodrású cigaretta a gyári készítésű termék alternatívája lesz.
Az Európai Unió legtöbb tagállamában a saját sodrású cigaretta készítéséhez szükséges vágott dohány adótartalma alacsonyabb, mint a gyárilag előállított cigarettáé. A cigaretta árának emelése azt eredményezheti, hogy a dohányosok áttérnek a saját maguk által sodort cigarettára. Franciaországban például 2004-ben 12%-al nőtt az eladott vágott dohány mennyisége (4). A vágott dohány és a gyárilag készített cigaretta adótartalmát ki kell egyenlíteni annak érdekében, hogy e dohánytermékre történő áttérést megakadályozzuk.
2. Vásárlás határmenti forgalomban olyan szomszédos országban, ahol olcsóbb a cigaretta.
Az áremelés hatását gyengíti a határmenti forgalomban történő vásárlás erősödése olyan országokban, ahol a cigaretta olcsóbb. A finnek például többnyire a szomszédos Észtországba járnak át cigarettát vásárolni. Kiszámították, hogy évente 2,5 millió alkalommal utaznak a finnek Észtországba ilyen céllal. Luxemburgban (lakóinak száma 450.000) a cigaretta-eladások növekedését észlelték a szomszédos országokban bekövetkezett adóemelés miatt (a 2003-as 5,6 milliárd szálról 6,5 milliárd szálra 2004-ben) (5).
3. Diszkont, illetve alacsony árkategóriájú termékek bevezetése.
Az úgynevezett diszkont márkák 2004-ben 10% körüli piaci részesedést szereztek Belgiumban (6) és az Egyesült Királyságban (7). Ezek a márkák megfizethetőbbek és árversenyhez vezethetnek. 2005-ben a diszkont márkák árversenye a nagy nemzetközi márkák árának csökkenéséhez is vezettek Magyarországon és Belgiumban.
4. Dohányipari találékonyság az árképzésben.
Németországban a piacvezető dohányipari cég, elkerülendő azt, hogy 18 hónapon belül harmadszor is árat kell emelnie, 2005 szeptemberében az egy dobozba csomagolt cigaretták számát 19-ről 17-re csökkentette (8). A 10%-os adóemelés ellenére egy doboz cigaretta ára ennek következtében csökkent, azt a téves benyomást keltve a dohányosokban, hogy a cigaretta ára alig változott.
5. A cigarettahamisítás fokozódása és a csempészet kockázata.
Európában új jelenség a cigarettahamisítás. Az Egyesült Királyságban 2003-ban az illegális cigarettapiac 25-30%-át a hamis cigaretták tették ki (9). Nehéz megbecsülni a hamisított cigaretták kereskedelmének mértékét, de kétségtelen, hogy a hamis cigaretták piaci részesedése egyes Uniós tagállamokban nő.
6. A joghézagok kihasználása, például a darabonként árusított szivarkák megjelenése Németországban.
Németországban 2005 harmadik harmadában az összes cigarettaeladások 13%-al csökkentek az előző év hasonló időszakához képest. A legutóbbi áremelések voltak a fő okai a cigarettafogyasztás csökkenésének és más dohánytermékek “felfutásának”. Ez utóbbiak közé tartoznak a darabonként árusított dohányrudacskák, a szivarkák (ezeknek az adózása még kedvezőbb). A német dohányipari cégek az alacsony adótartalmú készre sodort szivarkákat és a hozzájuk való papírhengereket a normál cigaretták feléért árusítják, kihasználva a német adótörvény hiányosságait. Az Európai Bíróság 2005. november 10-i ítéletében úgy döntött, hogy ez a német joghézag törvénytelen és a rudacskákat a cigarettákkal egy csoportba kell sorolni, azaz ugyanolyan mértékű adót kell kivetni rájuk (10).
FORRÁSMUNKÁK:
(1) Európai Bizottság: Excise duty Tables, Part III Manufactured tobacco, July 2005.
(2) Világbank. Tobacco control at a glance , Washington DC, 2003, www.worldbank.org/tobacco
(3) Inpes, Tabac,l´offensive: 1.8 million de fumeurs en moins. Press release, 1 February 2004, Paris
. http://www.inpes.sante.fr/30000/pdf/0402_synthese_tabac.pdf
(4) Franciaországban 2004-ben 7861 tonna vágott dohányt adtak el, 4%-al többet, mint 2003-ban. Forrás: Revue de tabacs, Le marché français du tabac en 2004, Février 2005, page 6.
(5) A Luxemburgban eladott cigaretták száma a következőképpen alakult: 2001-ben 4,777 milliárd, 2002-ben 5,788 milliárd, 2003-ban 5,618 milliárd, 2004-ben 6,475 milliárd és 2005-ben 5,204 milliárd. Forrás: UEBL.
(6) Forrás: Retail 29 Januari 2005, page 29.
(7) Forrás: Action on smoking and Health, London, UK.
(8) Németországban egy vezető cigarettamárka dobozára a következőképpen alakult: 4 euró 19 darabra 2005
augusztusában és 3,80 euró 17 darabra 2005 szeptemberében. Egy darab cigaretta ára emelkedett, de a dobozé nem.
(9) Forrás: Customs and Excise, London, UK.
(10) http://curia.eu.int
KAPCSOLATTARTÓ SZEMÉLYEK
R. Nagy András
Próbakő Kommunikáció
H-1143 Budapest
Szobránc köz 8.
Tel.: +36 1 488 74 96
Fax: +36 1 488 74 96
Mobil: +36 20 55 50 641
E-mail: rnagy@probako.hu
www.probako.hu
Dr. Szilágyi Tibor
szakmai tanácsadó
+ 36 23 371 299
MEGJEGYZÉSEK
Az Európai Bizottság SEGÍTSÉG – A dohányfüstmentes életért kampánya elő szeretné segíteni a dohányzásra való rászokás megelőzését és a dohányzásról való leszokást. Ezért a 25 tagállamban TV reklámkampányt és különböző promóciós tevékensségeket folytat.
A SEGÍTSÉG – A dohányfüstmentes életért című, az Európai Bizottság által indított új dohányzásellenes kampány keretében rendszeresen bocsátunk ki sajtóközleményeket, amelyekben releváns, az egészséggel kapcsolatos információkkal kívánjuk ellátni a médiát, annak érdekében, hogy ezzel is támogassuk, meghosszabbítsuk és erősítsük a SEGÍTSÉG kampány kezdeményezéseit.
A sajtóközlemények, a sajtóanyagok, a kampány logója és képanyaga letölthető a világhálóról, cím: http://www.help-eu.com
• „A sajtóközleményben megjelent vélemények semmiképpen nem tekinthetők az Európai Bizottság hivatalos állásfoglalásának.”
• Kérésre további részletes információval, és tudományos háttéranyagokkal is szolgálunk. |
|
|
|
|
|
|
|
|
