A szivar szó a spanyol cigarro szóból ered. Etimológiája bizonytalan, lehet, hogy a maya zicar (dohányozni) vagy pedig a spanyol cigarra (kabóca) szóból ered, amely alakjában és színében hasonlít a szivarra. A szivar a dohánylevélbe besodort dohányleveleket vagy apróra vágott dohányleveleket tartalmazó hengeres dohánytermék. A végét hevítik amíg az vörösen izzóvá nem válik, hogy a dohányfüstöt le lehessen szívni vagy a szájban lehessen tartani. Valójában a fanyar cigarettadohánytól az különbözteti meg, hogy a szivarfüstöt nem kell leszívni ahhoz, hogy teljes íze és hatása érvényesülhessen. A szivargyártás során felhasznált dohányt elsősorban Brazíliában, Kamerunban, Kubában, a Dominikai Köztársaságban, Indonéziában, Nicaraguában és az Egyesült Államokban termelik. Még ha sokkal elegánsabbnak és kifinomultabbnak is tűnik, a szivar ugyanolyan káros mint a cigaretta. Számos mérgező és ingerlő hatású anyagot tartalmaz, amelyek függőséghez és számtalan betegséghez például rákhoz, szív- és érrendszeri betegségekhez és krónikus bronchitiszhez vezethetnek. A cigarettához hasonlóan a szivarfüst is kellemetlen és káros a dohányos környezete számára.
A dohányzás ellen küzdő európai HELP program számos információval és támogatással láthatja el Önt a dohányzásról való leszokás érdekében.
|
