A kilégzéskor alkalmi nehézlégzési tünetekkel járó légzőszervi rendellenesség, az asztma, a légcsöveket érintő gyulladásos légzőszervi betegség. Az asztma tünetei a hörgők hámrétegének gyulladása kifejezett ödémaszerű duzzanattal, a hörgők simaizmainak görcsös összehúzódása, valamint a bőséges nyákos váladékképződés. Ez a hörgők részleges elzáródását idézi elő, amely a légutakban keletkező ellenállás miatt fokozott légzési erőkifejtést tesz szükségessé. Az asztma kilégzéskor ziháló, belégzéskor sziszegő hanggal és légzési nehézséggel járó, az adott esetnek megfelelően kisebb-nagyobb mértékű aggodalomra okot adó nehézlégzés vagy légszomj formájában jelentkezik.
Az asztma tehát belégzéskor ziháló hanggal járó lassú levegővétel formájában jelentkezik: az általában csak a levegővel való feltöltődés (belégzés) során ingerelt légzőizmoknak a levegő kiürítésekor (kilégzés) is erőt kell kifejteniük, amely légzési diszkomfort érzést eredményez.
Súlyosabb esetekben akut asztmáról vagy asztmás betegségről beszélünk, különösen akkor, ha a roham hosszabb. A páciens nem tud beszélni, bőre lilásan elszíneződik (cianózis), izzad, pulzusa lelassul és halált okozó légzéskimaradás is előfordulhat.
Az asztmás rohamokat különféle tényezők válthatják ki, jelentős szerepet játszik a cigarettafüst, amely a hörgőkben valódi asztmaként ismert nagy fokú ingerlékenységet vált ki. Ezért a dohányfüggőség mind aktív, mind passzív formájában nagyon káros az asztmás betegek számára, mert ismétlődő és erős rohamokat okoz. Az asztmások száma különösen a gyermekek körében növekszik; a cigarettafüst belélegzése az ő légzési nehézségeiket csak súlyosbíthatja.
A dohányzás ellen küzdő európai HELP program számos információval és támogatással láthatja el Önt a dohányzásról való leszokás érdekében.
|
