|
|
 |
| A meggyőzés útjai |
A passzív dohányzás két jelentős csoportot érint:
- A gyermekeket, akik nem képesek megvédeni magukat.
- A nemdohányzó felnőtteket, akik minden bizonnyal tisztában vannak a veszéllyel, és igyekeznek elkerülni.
A gyermekek már születésük előtt a dohányzás áldozataivá válhatnak. Ez történik akkor, amikor az anya dohányzik, vagy ha ő maga ugyan nem, de az apa igen, vagy egyszerűen akkor, ha dohányfüstös környezetben tartózkodik. Ennek következtében koraszülés, születési rendellenességek, vagy rendellenesen alacsony születési súly jelentkezhetnek. A dohányfüstös környezet a fiatal gyermekeknél kiválthatja a légutak és a fül gyulladásait, de hozzájárulhat asztmás rohamok jelentkezéséhez is, illetve a hirtelen csecsemőhalál egyik kockázati tényezője.
A gyermek nincs tisztában a veszéllyel, és így nem teszi meg a védekezéshez szükséges lépéseket. Ha egy gyermek idejének 80 százalékát zárt térben tölti, ahol dohányfüstöt kell belélegeznie, megszokja a füstöt, ami a későbbiekben jelentősen megkönnyíti a függőség kialakulását.
A dohányfüst több mint 4000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek túlnyomó része toxikus, míg 40 egyenesen rákkeltő; ezeket a dohányos mellett a hozzátartozói is belélegzik.
Annak a nemdohányzónak, akinek a párja dohányzik, 25 % százalékkal nagyobb az esélye arra, hogy tüdőrák támadja meg. Más megbetegedések például szív-és érrendszeri zavarok is felléphetnek.
A füstös szoba kiszellőztetése csökkenti ugyan a cigarettaszagot, de csak részben küszöböli ki a dohányfüst kémiai alkotóelemeit. A levegő minősége jóval a dohányos távozása után is rossz marad.
Bár egyre több nyilvános helyszínen tilos a dohányzás, gyakran nem könnyű elmenekülni a zavaró dohányfüst elől. A nemdohányzó jobban teszi, ha saját jólléte érdekében füstmentes helyeket (bárokat, éttermeket, táncos szórakozóhelyeket) választ. |
|
|
|
|
|
|
|
|
